Kárfelelősség egy földrengés esetén a magyar jog szerint

Jelen cikk apropóját az elmúlt hetekben Kelet-Európában, főként Törökországban tapasztalható földrengések tragikus hatásai adták. Törökország mellett Romániában és Horvátországban is mértek rengéseket, míg egyes mozgások még Magyarországon is érezhetők voltak. Bár hazánk nem számít földrengések szempontjából kifejezetten veszélyeztetett területnek, ám érdemes megvizsgálni, hogy egy hasonló katasztrófa bekövetkezte esetén milyen felelősségi konstrukciók bírhatnak relevanciával a magyar jog szerint.

Megrázó következmények

Jogszabályok

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen jogszabályi előírások tartoznak e kérdéskörbe, van-e Magyarországnak földrengésvédelmet célzó joganyaga? Talán meglepő lehet a válasz, hogy igen, több kormányrendelet is tartalmaz a földrengések okozta károk elleni védekezést szolgáló mechanizmusokat, mindenekelőtt azonban az Eurocode-8 érdemel említést.

EU tagországként Magyarországon is alkalmazandó az Unió egységes földrengés-szabványa, ez az Eurocode 8 (EC 8), amely egységes kialakítási és tervezési-szerkesztési szabályokat ír elő az Unió területére vonatkozóan. Lényege, hogy minden építményt úgy kell tervezni, hogy annak élettartama (ez általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás nélkül kibírjon. Magyarország, más tagállamokhoz hasonlóan, saját Nemzeti Mellékletben adta meg a vonatkozó szeizmikus zónákat, és a tervezéshez szükséges releváns egyéb adatokat. Az   Eurocode   8   célja, hogy   földrengés   bekövetkezése esetén az emberélet védelme megvalósuljon, a bekövetkezett kár korlátozott legyen, és hogy a polgári védelem szempontjából fontos szerkezetek és berendezések működőképessége megmaradjon. Az EC 8 hat részből áll, az első és legterjedelmesebb rész általános szabályokat és minimumsztenderdeket tartalmaz a beton-, acél-, fa- és kőszerkezetekre, míg a többi rész specifikusan szabályozza a hidak, a régi épületek, a silók, az alapozások és a tornyok kialakítását. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Eurocode 8 rendelkezései speciális létesítményekre, különlegesen veszélyes létesítményekre (például atomerőművek) nem vonatkoznak. A tényleges ellenőrzés katasztrófavédelmi szempontból az állam (és így a mindenkori építési hatóság) feladata, amint az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben nevesítve is van. A gyakorlatban azonban a hatóság erősen támaszkodik az építtetők által benyújtott dokumentációkra – melyek mentén alakul a felelősség is, ahogy később látni fogjuk –, továbbá egyéb szakmai iránymutatásra vonatkozó igények is felmerültek, például az Eurocode 8 és szabványai, mellékletei alkalmazásának segítésére a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott gyakorlati útmutató.

A teljesség igénye nélkül kiemelendő a 253/1997. Korm. rendelet, ami szól a földrengés, mint várható hatás okozta ártalmaknak ellenálló szerkezetek, anyagok és berendezések kialakításának kritériumáról, míg a 14/2005. Korm. rendelet a természeti katasztrófákra, különösen a földrengésekre, vízkárokra kiterjedő környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit fogalmazza meg. Szintén kiemelendő a 9/2011. Korm. rendelet, mely a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szól: itt érdekesség, hogy természeti katasztrófa esetén a helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, míg olyan különösen súlyos természeti katasztrófa esetében, mint egy földrengés, a támogatás kivételesen a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet.

Polgári jogi felelősség

Hogy megállapítsuk, hogy kit és milyen mértékben terhel felelősség egy komolyabb földrengés esetén, fontos felismerni, hogy többféle eshetőséget kell vizsgálnunk, melyek közül a legfontosabb, hogy volt-e szerződéses kötelem a károsult és a közreható személy között, vagy sem (előbbi esetben kontraktuális, utóbbi esetben deliktuális kárfelelősségi szabályokról beszélhetünk). Fontos még meghatározni egy esetleges földrengés érintettjeit, polgári jogi értelemben vett alanyait, akiket felelősség terhelhet: ezek az építtető, a kivitelező, a tervező, a beszállító gazdasági társaságok, valamint maga az építésügyi hatóság is. Ezenkívül a természetes személyek, mint például egy irodabérlő vagy egy autótulajdonos is érintettek lehetnek, és ők tipikusan azok, akik érdekkörében a kár felmerül.

Egy további szétválasztást is érdemes megtenni, amennyiben eltérően alakulnak a jogkövetkezmények és a felelősség attól függően, hogy egy befejezett, átadott, szükséges engedélyekkel rendelkező, vagy egy építés alatt álló ingatlanról van-e szó. Elsőként a kész ingatlanokban bekövetkezett, és az azok által fizikailag okozott károkat vizsgáljuk.

Vegyük először is a legegyszerűbb esetet, amikor a vonatkozó jogszabályoknak maradéktalanul eleget tettek az alanyok, tehát építési, tervezési szabályszegésről nem beszélhetünk, és a hatósági engedélyek is megalapozottak voltak, egy földrengés következtében azonban mégis anyagi kár következett be: ilyenkor, ha volt szerződéses jogviszony az érintettek között, a jogalanyok mentesülnek a felelősség alól, ha a földrengés az ellenőrzési körükön kívül eső volt, és a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható, továbbá nem volt elvárható, hogy a földrengést elkerüljék vagy az általa okozott kárt elhárítsák. Szerződéses kötelem hiányában elég a mentesüléshez, ha magatartásuk nem volt felróható.

A szóba jöhető esetek részletes vizsgálata előtt fontos hangsúlyozni a Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezését, hogy legyen szó szerződéses, avagy szerződésen kívüli károkozásról, a kárfelelősség potenciális alanyainak minősülő jogi személyek vezető tisztségviselői, ha e jogkörükben eljárva harmadik személynek kárt okoznak, az így okozott károkért a jogi személy fog felelni – amennyiben szándékosságról nem beszélhetünk.

Deliktuális felelősség esetei

Az előzőhöz képest bonyolultabb a helyzet, ha vonatkozó, földrengésvédelmet célzó jogszabályi előírás be nem tartása idézte elő a károkozást, továbbá akkor, ha egy alany tevékenységére nem vonatkoznak ilyen jellegű katasztrófavédelmi szabályok, ugyanakkor a hibás teljesítésének (például alvállalkozónak a fővállalkozóval kötött szerződésben kikötöttnél kisebb teherbírású építőelem szolgáltatása) közvetett következménye a kár bekövetkezte (összedől az épület egy kisebb rengés során, és egy dolgozó autóját maga alá temeti). Ebben a két esetben nincs szó kontraktuális jogviszonyról a közreható (alvállalkozó) és a károsult (az autó tulajdonosa) viszonylatában, tehát a Ptk. szerinti szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai lesznek alkalmazandóak. Ennek körében kiemelendő az előreláthatóság követelménye, azaz, hogy nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a közreható nem látott előre és nem is kellett előre látnia; ennek vizsgálata eseti jelleggel kell, hogy történjen. Egy esetleges katasztrófa esetén nagy relevanciával bír a deliktuális kárfelelősség keretében, hogy a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli, és ezen kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a közreható nem köteles megtéríteni.

A végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítóját, azaz gyártóját termékfelelősség is terheli, azaz a termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Termékkárnak minősül valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár, valamint a hibás termék által más dolgokban okozott, a bekövetkeztekor 500 eurót meghaladó értékű kár. Kiemelendő, hogy terméknek minősül minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog (akár ingatlan) alkotórészévé vált.

Földrengés okozta katasztrófa bekövetkezte esetén döntő fontosságú a tulajdoni viszonyok vizsgálata, amennyiben az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Ez alól természetesen mentesül, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan. Ez a szabály alkalmazandó az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre is azzal, hogy a károsulttal szemben az , akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemlegesen felel.

Szintén a szerződésen kívüli kárfelelősség keretében rögzíti a Ptk., hogy ha egy alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős (például egy földrengés szempontjából kritikus tervezési vagy kivitelezési hibát ejtő munkavállaló esetén a munkáltató cég köteles a kárt megtéríteni), valamint ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.

Kivételes esetben az építésügyi és egyéb eljáró hatóságok felelősségének megállapítása sem kizárt a deliktuális kárfelelősség szabályai szerint, a Ptk. nevesíti is a közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősséget: közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható. Ilyenkor a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel a kárért, és ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. Mindez elképzelhető akkor, ha a hatóság nem veszi figyelembe például az adott területre vonatkozó szeizmikus jellemzőket, vagy a jogszabályi feltételek hiánya ellenére ad építési engedélyt.

Kontraktuális felelősség esetei

Amennyiben fennált szerződéses jogviszony a közreható és a károsult között, úgy már a Ptk. szerinti szerződésszegésről beszélhetünk: ha a szolgáltatás nem felel meg a (pl. kivitelezési) szerződésben, vagy a vonatkozó (földrengésvédelmi) jogszabályokban foglalt minőségi, szerkezeti követelményeknek, úgy a kötelezett hibásan teljesít. A kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik, és mivel egy komoly földrengés esetén a kijavítás vagy kicserélés igénylése adott esetben elképzelhetetlen, szóba jöhet az ellenszolgáltatás arányos leszállításának követelése, vagy az elállás.  A hibásan teljesítő fél köteles megtéríteni a jogosultnak az emiatt okozott kárát, és a Ptk. itt is rögzíti, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett nem vállalta, annak nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak ehhez fűződő érdeke megszűnt – ez egy földrengés esetén mind elképzelhető. Általános szabály a szerződésszegés körében, hogy emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Kiemelendő még, hogy a jogosult a kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként is érvényesítheti, akkor is, ha egyébként a kártérítési igény már elévült.

A kontraktuális felelősség és az ingatlanokban bekövetkezett károk keretében mindenképp vizsgálni kell a vállalkozási és vállalkozási típusú szerződéseket, mely keretében a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj megfizetésére köteles. Ez a konstrukció egyaránt érintheti egy adott ingatlan építtetőjét, kivitelezőjét és tervezőjét is.

A Ptk. kifejezetten nevesíti azonban a tervezési szerződést, mely alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. Ennek a tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. Amennyiben a tervezőmunka során, a tervdokumentáció elkészítésekor a földrengésvédelmi szabályokat, sztenderdeket nem veszi figyelembe a vállalkozó, és ez okozza az ingatlanban bekövetkező kárt, az megalapozza a hibás teljesítést, így a kárfelelősségét is.

A Ptk. nevesíti továbbá a kivitelezési szerződést is, mely keretében a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. Itt a kivitelező hibás teljesítéséből adódó kárfelelősség mellett, mivel a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége,  ezek hiánya vagy hibája megalapozhatja a megrendelő felelősségét is. Ugyanakkor a kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező köteles erről a megrendelőt azonnal tájékoztatni.

Építés alatt álló ingatlanok

Amennyiben még építés alatt álló, be nem fejezett és át nem adott, így pedig a kész épületszerkezetekre vonatkozó földrengésvédelmi jogszabályi rendelkezésekkel összhangban (a kár bekövetkeztekor még) nem álló ingatlanokat nézünk, alapvetően a fentebb vizsgált alanyok kárfelelőssége nem megállapítható – feltéve, hogy egyéb építésvédelmi és alkalmazandó jogszabály megsértése nem áll fenn –, függetlenül attól, hogy az érintettek között állt-e fenn szerződéses kötelem. Ebben az esetben ugyanis szerződés hibás teljesítéséről nem beszélhetünk (hisz az építkezés feltételezi, hogy a szolgáltatás még nem ment teljesítésbe), illetve a közreható is mentesül felróhatóság hiányában, minekután nem elvárható, hogy egy készülő épület egyes különálló részei önmagukban is súlyos természeti katasztrófát eltűrő szerkeszettel rendelkezzenek.

Vis maior

Egy pusztító földrengés hatásait a kontraktuális (pl. egy bérleti szerződés) jogviszonyokra ugyanakkor mindenképpen érdemes vizsgálni, ezen belül is elemezhetjük a vis maior kérdéskörét. A magyar jog nem határozza meg explicit módon a vis maior fogalmát, ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat szabályozó, Magyar Államkincstár által is alkalmazott 94/2015. FM rendelet vis maiorként ismer el minden olyan igazoltan bekövetkezett rendkívüli körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Ennek értelmében a gyakorlatban a Kincstár külön igazolás nélkül vis maiornak fogadja el az olyan természeti csapást, mint a földrengés. A Ptk. nem használja a vis maior kifejezést, ám rögzíti, hogy ha a szerződéses teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni, továbbá, ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Ezt árnyalja a vállalkozási típusú szerződésekre általánosan alkalmazandó szabály, amely szerint, ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Biztosítások

Kézenfekvőnek tűnik, hogy kár bekövetkezte esetén az ingatlanra kötött biztosítás fedezi a helyreállítással összefüggésben felmerülő költségeket. Bonyolultabb ugyanakkor a helyzet, ha (lakás)bérleti szerződés tárgyát képező dologban keletkezik kár, itt alapvető fontosságú megállapítani, hogy ingóságokkal (pl. bútorozottan) kerül-e kiadásra az adott ingatlan, és mire terjed ki a bérbeadó biztosítása, illetve szükséges-e a bérlőnek külön biztosítást kötnie – pl. egy társasház közös épületbiztosítása nem fedezi a bérlő használatit tárgyaiban bekövetkezett károkat. Ezekre a kérdésekre a gyakorlatban mindenképp érdemes a bérleti szerződésben kitérni. Attól függően, hogy milyen mértékű a ténylegesen bekövetkezett kár (ami egy leesett vázától a repedésen a falon át az ingatlan megsemmisüléséig terjedhet), a bérlőnek és a bérbeadónak különböző jogai és kötelezettségei lehetnek egymással szemben. Ha a lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a szerződést felmondhatja, ugyanakkor köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti. A Ptk. kifejezetten nevesíti is e körben, hogy megszűnik a bérleti szerződés, ha a dolog elpusztul. Egy kevésbé pusztító erejű, mégis komoly károkat okozó földrengés során (melyhez hasonlóra 2018-ban volt legutóbb példa Magyarországon) a bérbeadó oldaláról kiemelendő, hogy életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül eleget kell tennie karbantartási kötelezettségének.

Büntetőjogi felelősség

A fentiekben tárgyalt, polgári jogi értelemben vett felelősség megállapítása egyidejűleg büntetőjogi felelősség megállapításával is együtt járhat. A büntetőjogi jogkövetkezmények közül itt a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés törvényi tényállását kell kiemelni. Eszerint aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekményt bárki elkövetheti, ha rá vonatkozóan az adott foglalkozással érintett személyek biztonságát célzó szabályok vannak érvényben. A joggyakorlat szerint az elkövető felelősségét nem befolyásolja az, ha mások is megszegték az adott foglalkozási szabályokat.  Minősített esetekről beszélhetünk, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget (akár 3 év szabadságvesztéssel büntetendő), halált (akár 5 év), vagy kettőnél több ember halálát okozza, esetleg halálos tömegszerencsétlenséget okoz (akár 8 év). Ebben az esetben a jogalkotó szándékosan tágan fogalmazott a foglalkozási szabály kifejezéssel, amely kategóriába a földrengésvédelmi intézkedések és védelmi mechanizmusok figyelmen kívül hagyása is beleeshet.

Dr. Bordás Robin

BRDS Tax & Legal